szerelem és nagy baj...

Az ágyon fekve tértem magamhoz. Mark mellettem ült. Hirtelen felültem...
- azt hittem, te... meghaltál... - könnyek szöktek a szemembe... és rettenetesen égett a torkom.
- Nem, de nem sokon múlt, szerencsére Matt megtalált és téged is...
Nem értettem miért ég rettenetesen a torkom, aztán beugrott Kain harapása és a nyakamhoz nyúltam. Nem volt nyoma.
- Kath! Felébredtél? - nyitott be Matt... félreérthetetlen érzés indult meg bennem... Hirtelen felálltam, Mattet odahúztam az ágyhoz és megcsókoltam. Mark felállt és elindult az ajtó felé...
- ne menj...- suttogtam, mire visszalépett az ágyhoz és mellénk feküdt. Nem éreztem többé furcsának, felváltva csókoltak, és négy kéz követelte a testemet. Matt ajkai nyomán kisebb fájdalmat éreztem... megharapott, de ez most izgatott... Mark sem fogta többé vissza magát. A vérem beindította őt is...
Pár órával később ébredtem. Mindketten mellettem aludtak. Kimásztam közülük és a tükörhoz léptem, hogy felmérjem a kárt ami a testemet érte...
A tükör félelmetes képet mutatott... a testemet zúzódások borították a fogva tartásom óta... A két fiú nyomai pedig mindenütt láthatóak voltak. A nyakamon, a kulcscsontom fölött, a mellemen, a combomon... a csuklómon...
- Sajnálom... - hallottam a hátam mögül... - nem lett volna szabad
- Semmi baj, jó volt így... - mosolyogtam meggyőzően, miközben Mark ölébe ültem. Matt még mindig aludt.
- Mark... a barlangban... Kain megharapott engem... de eltűnt a nyoma...
- Micsoda??? - Mark hangja ijedt volt... soha nem láttam még ilyennek, azonnal felkeltette Matthew-t...
- Nagyon nagy a baj...