Fogságban

Egy hatalmas féreg nézett velem szembe, amikor magamhoz tértem... A falhoz lapultam ijedtemben, de a lény észrevette a mozgást. megrázkódott, felém indult... behunytam a szemem és megpróbáltam felemelni, ahogy a rózsát, de nem ment... a varázslat nem működött.
A barlang amiben voltunk egy hatalmas jégmezőnek tűnt, jég oszlopokkal... a féreg előttem ágaskodott, majd egy hangos pukkanással átváltozott emberré... Egy nyurga srác állt előttem. kaján vigyorral a fején.
- Kathleen... örülök, hogy magadhoz tértél... gyere kérlek... a nagyúr látni akar.
- Hogy hívnak?
- Jake vagyok a féreg... - vihogott maga elé... miközben elindult engem maga után húzva.
- Remek... - a kezemen feszült a kötél, amivel összekötötték
Menet közben számoltam a jégoszlopokat.
203... 204... 205
Egy teremhez értünk. A terem végében egy jégtrónon ült a fogva tartóm.
- Elmehetsz... - kiáltott rá a féregre - te pedig, gyere ide... - A lábaim elindultak maguktól... A trónon ülő személy nem volt ijesztő... Hosszú fehér haja beillett a környezetbe. Szemei vörösek voltak.
- Ki vagy te? - nyögtem...
- A nevem Kain... elég, ha ennyit tudsz... egyenlőre