2013. június 12., szerda

átváltozás...

Álmomban újra a barlangban voltam. Kain harapta a nyakam, hirtelen felriadtam... Levegő után kapkodtam... de hiába...
Fulladoztam... a torkom kapart... égett, mintha tüzet készülnék okádni...
Mark rontott be... a mellkasának dőltem, amíg a hátamat simogatta...
- Nemsokára vége lesz... ne erőlködj... - suttogta...
- Itt vagyunk veled... nem lesz semmi baj... - ült le Matt az ágy végébe...
Pár perc múlva újabb roham következett, de ezúttal nem lett vége... Elájultam... Mark a karjaiban tartott és hallottam, ahogy beszélnek...
- túl sokáig tart...
- igen, szerintem is... de ne felejtsd el, egy ősi vámpír harapta meg... ez nem olyan mint amikor megmérgeznek...
Kinyitottam a szememet... minden éles volt... a fény az agyamig hatolt... a szagok zavarták az orromat... Markra néztem, akinek kék szeme világított...
Éreztem ahogy sorban leállnak a belső szerveim... kivéve a szívemet... ez meglepett...
Meg akartam szólalni, de csak hörgés hagyta el a számat...
- Jól vagy Kath? - nézett le rám Mark...
Szemem a nyakára vándorolt... Éreztem, a vér áramlását a testében... Megnyaltam az ajkamat és nyeltem egyet... szörnyen égette a torkomat...
- Éhes vagy... - tudatosult benne... magához húzott. Fejemet a nyakához emelte... nem akartam bántani, de rettenetesen szomjaztam a vérére... éreztem hogy éles fájdalom járja át az egész számat... odakaptam a kezem... éreztem ahogy a fogaim átalakulnak... ujjammal végigtapintottam, amint a fájdalom enyhült. metszőfogaim élesek és hegyesek lettek... kész vagyok.
Fogaimat óvatosan Markba mélyesztettem... éreztem ahogy a forró folyadék szétáramlik a testemben... elszakadtam tőle egy pillanatra... a szemébe néztem. A szám sarkából egy csepp elszabadult így csókoltam... a saját vérével a számon... de ez nem zavarta.
Matt hátulról átölelt...
- Most már minden rendben lesz... - felé fordultam és testvére vérével az ajkaimon őt is megcsókoltam, miközben Mark fogait éreztem a vállamba mélyedni...
Ennél erotikusabb élményt nem tudtam elképzelni... már sehol sem volt az a szégyen, amit velük kapcsolatban korábban éreztem...
Odakint havazott... és a távolban Kain nevetése hallatszott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése