Kain...

A cseppek lassan a padlóra értek vörösre színezve azt... a fürdőben térdeltem... a fejem a padlón koppantén vertem bele... Mark az ajtón kopogott...
- Kath, ha nem engedsz be, betöröm az ajtót és megint hívhatjuk a szerelőt... - hallottam, hogy kétségbeesett...
Kiderítették, hogy mi a különbség vámpír és vámpír között... Akit egy ősi vámpír megharap... az örökké az ősi vámpír fogságában lesz szellemileg... Tehát ha Kain hív, én pattanok.
Az első gondolatom az volt, hogy mi lesz, ha a fiúk ellen fordít... továbbá kiderült, hogy a hatalmam szinte végtelen... csak még nem tudok bánni vele...
- Meg kell próbálnod... de ha bezárkózol... akkor nem fog menni - Mark folyamatosan edzés alatt tartott... hogy el tudjam zárni az elmémet Kain ellen... Kiborított... Nem tudom hogy jött de új szokásom lett, hogy bezárkóztam a fürdőbe amikor megbántott... ez elég gyakran fordult elő...
Matt az ablak előtt állt...
- Nyisd ki... - kiabált be... Nem figyeltem rá... a mostani kirohanásom volt eddig a legdurvább... Szerettem őket mindennél jobban, de most, hogy ellenük fordíthat valaki az agyamban, próbáltam kizárni Kaint a fejemből... napok óta éreztem, hogy közeledik és próbálkozik... de nem mondtam el senkinek... Most láttam magam előtt Kain szemén át a világot... néha erősebb voltam mint ő... nem tudott kizárni az agyából... A fejem majd szét robbant, a vércseppek már áztatták a padlót... üvöltöttem egyet fájdalmamban, de visszaerőltettem magam Kain agyába...
Valami ami gyors... vonat... valami... RECCSS... betört az ablak... elvesztettem a kapcsolatot.
Matt kinyitotta az ajtót, és elkezdett vetkőztetni... A karjaiba kapott és beállt velem a zuhany alá. Nadrágját nem volt ideje levenni ezért csöpögött belőle a víz... Mark is belépett és maga felé fordítva ölelt... csupasz felsőtestén lassan folyt le a könnyeim által vörösre festett víz, ahogy a mellkasának döntöttem a fejem... Mindketten öleltek...
Mikor megnyugodtam a konyhapulton ülve dohányoztam egy tasak vérrel a kezemben...
- El kell mennünk... - suttogtam Marknak... -  Kain idejön... éreztem...
- Te belemásztál a fejébe? - döbbent le - Normális vagy?
- Ő kezdte - árultam el magam... - már pár napja.... érzem a jelenlétét...
Mark nem tudta eldönteni, hogy féljen vagy őrjöngjön... végül próbált higgadt maradni és a kék szempárba fúrta saját tekintetét...
- Mennyi időnk van? - szerelme szeme megint megtelt vércseppekkel...
- Nem tudom... azt hiszem valami vonaton van... - lefolyt egy csepp vékony csíkot hagyva a lány arcán... odahajolt és lecsókolta... aztán a száját... annyira szép volt... de amióta a farkasok elmentek... borzasztó állapotban volt.
- Mit szólnál, ha Matthew elkísérne ma iskolába, én meg addig kiderítem, hogy merre lehet Kain... - Mark ritkán volt ilyen kedves velem... tudtam, hogy szeret és félt de ő ritkán mutatta ezt ki... Matt volt a szenvedélyesebb ő pedig az aki mindig aggódott... tökéletesen kiegészítették egymást...
- Jól hangzik - feleltem... pár napja elkezdtünk bejárni az iskolába, hogy ne legyen feltűnő, hogy ennyit hiányzunk...
Az iskolapadban ültem... hatalmas fájdalom járta át a testemet... összegörnyedve szűköltem a földön... Matt már mellettem is termett... Minden tekintet ránk szegeződött a teremben... Elindult velem a gyengélkedő felé, de természetesen visszafordult a kocsiig vitt... Éles fájdalom szúrt a fejembe, ahogy elhaladtunk két srác mellett... Jake volt az egyik... bármikor felismerném... De a másik... Talán Kain... nem ismertem fel, rövid hajú, de hasonló karakterű... nem tudom...
Félig ájultan mutattam felé, de Matt nem vette észre az igyekezetemet...
Az ágyon feküdtem... Mark ébresztgetett...