2013. június 13., csütörtök

Bosszú, mindhalálig...

Stephanie hamar talpra állt. Már nem mosolygott többé... de nem mutatta fájdalmát...
- Meg akarom találni azt a ... - csapott az asztalra... Jake óvatosan a rácsúsztatta a kezét a lány feszülő kezére... az erek kidagadtak rajta az idegességtől... de, ahogy a fiú hozzáért kicsit leeresztett...
- Segítek neked... - fésülte ki a haját a szeméből Jake... - de szóljunk a többieknek...
- Nem... ezt... én akarom megbosszulni... érted?
- Értelek... - Átölelte a lányt. A máskor olyan vad lány most a srác mellkasába fúrta a fejét... - akkor menjünk... veled leszek...
Együtt mentek vissza a házhoz... Adam teste eltűnt... Jake az emeleten állt Stephanie a földszinten keresett nyomokat...
Megjelent előtte egy alak... Fehér haja összefogva... szemei vad, dühös tűzben égtek...
- Hozd ide Kathleent... és visszakapod a szerelmedet... - ajánlott alkut a férfi...
Nem gondolkozott... Adam már halott... de ő itt áll, annak a szemébe néz, aki elvette tőle... Abban a pillanatban farkassá vált... Nekiesett a férfinak... az megszeppenve lépett hátra... vér... mindenütt vér...
Stephanie a férfi arcába bámult vicsorogva... Az pedig a fél arcát fogva térdelt... keze alól vér patakzott... elengedte sebét.... a fél szeme hiányzott... Stephanie újabb támadásba lendült... de már hiába... Kain eltünt... újra... menekült...
Jake fájdalmas vonyítást hallott... azonnal a lányhoz rohant... vér... minden véres
- megsérültél? - nézett rá aggódva...
- nem - válaszolta visszaváltozás közben... - de az a mocsok... megkapta... kikapartam a szemét...
Arcán ijesztő vigyor jelent meg... a bosszú nem jó tanácsadó... de tudta, hogy jól döntött....
- Köszönöm, hogy eljöttél velem... - A fiú mellkasába temette az arcát és zokogni kezdett... a feszültség most jött ki belőle...
- Semmiség... örülök, hogy nem sérültél meg... - a lány a szemébe nézett... lassan felé hajolt... ajkaik csókban forrtak össze... de a lány hirtelen elhúzta magát...
- még ne... - suttogta bocsánat kérően...
- sajnálom... nem kellett volna...
Ölelésük azonban nem lazult... ott álltak a romos házban... a két elveszett lélek lassan egymásra talált...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése