Új tudás...

A szeme visszanyerte eredeti állapotát... végre láttam, de nem hittem a szememnek. Újra a házban voltunk, ahol Kain lakott. Adam állt előttem teljes életnagyságban, egy vértasakkal a kezében. Elvettem tőle, de közben figyeltem minden mozdulatát... egy halott áll előttem...
- Csak nem megdöbbentél Kathleen? - kérdezte Kain mögöttem cinikus nevetéssel...
- kicsit... - de te is megfogsz... gondoltam és már neki is álltam keresni a kapcsolatot Markkal és Mattel... óvatosnak kell lennem, nehogy Kain gyanút fogjon.
Amíg a vért ittam alaposan felmértem a terepet... nem jött válasz, nem értem el egyik hercegemet sem... Egy új esküvői ruhán akadt meg a szemem... ez már beteges...
- Nos, Adam... kérlek kísérd a vendégemet a szobájába... és öltözzön át.
- Ahogy akarod...
A fiú karon ragadott, megfogta a ruhát és az emeletre kezdett tuszkolni.
- Adam, térj magadhoz... - próbálkoztam, miközben elfordulni sem volt hajlandó, amíg öltöztem.... - mit tett veled Kain?
- Felkeltett... és vezet engem... ő a mesterem....
- És Stephanie? - meredtem rá...
- nem tudom miről beszélsz... nem ismerek semmilyen Stephaniet... - gombócot éreztem a torkomban és legszívesebben felpofoztam volna... Felvettem a hülye ruhát...
- szép vagy - hallottam Kain hanjgát....
- hát megköszönném, de mit sem számít nekem a véleményed... gyűlöllek... nem tudom mit akarsz pontosan... de legyünk túl rajta... mert különben itt helyben megöllek... - villantottam rá szemeimet... de csak gonosz mosolyra húzódott a szája...
Lefagyott egy pillanatra, amikor kerekek csikorgását lehetett hallani...
- Itt vagyunk - hallottam a fejemben Mark hangját... megnyugtatott...
- Hát nem érted? Nem menekülhetsz... amíg egyikük él, nem lesz vége... - vihogott Kain miközben egy fekete lyukban köddé vált... Adam pedig holtan esett össze... ismét...
Kain mondata még a fejemben visszhangzott és az utolsó pillanatban... beléptem utána a záródó lyukba...

Menyasszonytánc

Eltelt pár nap... azóta semmi jelét nem találtuk sem féreg Jakenek, sem Kainnak...
Újra az iskola padot nyomtam... Elnyúlva adtam jelét annak, hogy unom a japán órát... amíg... hirtelen belépett egy új tanuló... Fehér haja ezúttal félhosszú volt, szemei elárulták... Kain volt az...
Elkeseredetten próbáltam felvenni az agyi kontaktust az épp angol órán ülő Mattel, de mind hiába... Az új fiú a folyosón minden feltűnés nélkül karon ragadott és húzni kezdett maga után... az üres folyosóra érve hirtelen egy fekete lyukat nyitott és belépett rajta, magával rántva engem is.
- Megjöttünk... - suttogta nyájasan a fülembe... - öltözz át...
- Eressz el... tudod, hogy van akkora hatalmam mint a tiéd - próbálkoztam egy elég gyengére sikerült fenyegetéssel....
- Hát nem emlékszel? A barlangban nincs erőd... És most, ha megbocsájtasz... át kell öltöznöm az esküvőre....
Értetlenül néztem rá, miközben Jake már össze is kötözte a kezeimet...
Újra ott álltam a jégtükörben néztem magamon az esküvői ruhát... nem tudtam sírni... csak vártam, hogy valaki megmentsen...
Jake mögöttem állt... talán újra megpróbálok hatni rá...
- te Jake... segítenél? - kérdeztem a ruha hátuljára mutatva... a srác mögém lépett és elkezdte megkötni a fűzőt...
- Miért nincs barátnőd? - tettem fel az adu ász kérdésemet... felé fordultam, minden undort lenyelve és végigsimítottam az arcát... hátam mögött tartva egy jégcsapot... Lassan közelítettem felé... Számat az ajkaira tapasztottam... legnagyobb örömömre nem utasított el... sőt... Amint nyeregben voltam a mellkasába állítottam átmeneti fegyveremet és a kezére tapasztottam a számat...
- Sajnálom... - suttogta újjaim között... majd végleg elhallgatott... megsajnáltam kicsit...
Elindultam a trónteremmel ellentétes irányba... számolni kezdtem az oszlopokat, és közben folyamatosan próbáltam felvenni a kapcsolatot valamelyik megmentőmmel... de meglepetésemre...
- Kath... - hallottam magam mögül... - innen nem szökhetsz el... - Kain volt...
Hirtelen vészesen közel került hozzám... megfogta a kezemet... és felém hajolt...

 Havazni kezdett körülöttünk, Kain meglepődött, ennek örültem... ez Mark közelségét juttatta eszembe...
Talán megjött a felmentősereg...
Mire visszanéztem Kain eltűnt...
Megint megszökött...
Mark megjelent előttem... Matt pedig pár perccel később futott be...
- Elkéstünk - nézett előbbi a testvérére...- megint meglépett...